A mélyebben fekvő légutakról (4-5
légúti generáció után) HRCT-s (nagyfelbontású számítógépes Röntgen tomográfia) felvételekkel
nem kapunk kiértékelhető felbontású képet. Ahhoz, hogy az áramlástani
számításokat minél realisztikusabb légúti geometriákon végezhessük el,
szükséges a mélyebb generációk számítógépes rekonstrukciója is. A feladat
megoldására alkalmasnak mutatkozott bronchiális tüdőöntvények készítése,
amelyekről már jobb felbontású HRCT-s, mikro-CT-s vagy egyéb képsorozat
készíthető.
Számos technikai nehézséggel jár realisztikus
tüdőönvény készítése. A tüdő a testből történő kiemelés során mind alakban, mind
méretben változást szenved. Mivel az öntvények elkészítésére ezeket a már
kiemelt tüdőket használjuk fel, a bronchus-fa geometriája eltérhet az
eredetitől. A bronchuselágazások deformációja, a csövek túlzott feltöltöttsége
és az öntvény belsejében keletkező légbuborékok elkerülése érdekében a
feltöltés körülményeit nagyon pontosan kell kidolgozni.
1. ábra: Torzult és légbuborékokat tartalmazó tüdőöntvény.
2. ábra: A töltőanyag
viszkozitásának beállítása után az öntvény geometriája jelentősen javult.
3. ábra: Vákuumkamrában kezelt töltőanyaggal feltöltött tüdőről készült
tüdőöntvény.
4. ábra: A kidolgozott eljárások segítségével lehetővé vált,
realisztikus geometriájú bronchiális légúti öntvények készítése.
5. ábra: A nem kívánt kisméretű légutak mechanikusan
eltávolíthatók. A következő 6. ábra ezen öntvény „letisztításával” készült.
6. ábra: Az előző ábra öntvényéből
mechanikus eltávolítással készített centrális légúti öntvény.
7. ábra: A mátrixba helyezett öntvény rétegeiről készített
digitális fényképekből előállított numerikus geometria.
